• Dunaújváros, Liget köz 7.
  • info@egeszsegert.hu
  • Bejelentkezés munkanapokon 12-15 óráig: +36 20 584 2942
  • A gyermekek egészségügyi állapota

    Az elmúlt években végzett, tápláltsági állapotra és táplálkozási szokásokra vonatkozó felmérések egyértelműen rámutattak arra, hogy már a gyermekeknél megfigyelhetőek azok a helytelen életmódbeli szokások, amelyek kihatnak a felnőttkorra és olyan krónikus betegségek kialakulásához vezetnek, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség vagy számos daganatos betegség.

    Ezek közül a kockázati tényezők közül a túlsúly és az elhízás problémája már gyermekkorban jelentkezik, évről évre növekvő tendenciát mutatva. Minden negyedik gyermek túlsúlyosnak vagy elhízottnak bizonyul, ami nem csak az említett betegségek kialakulása szempontjából veszélyes, de a társadalmi beilleszkedést is megnehezítheti ebben az érzékeny életkorban.

    Az egészségben eltöltött életévek számát csökkentő betegségek kockázati tényezői közül a legtöbb táplálkozással kapcsolatos, így kétség sem fér hozzá, hogy ezen a területen változást kell elérni, minél korábbi életkorban kezdve a beavatkozást.

    Ez egy minden érintett, így a kormányzati szervek, szakmai szervezetek, oktatási és egészségügyi intézmények, élelmiszeripar és természetesen a szülők bevonását igénylő folyamat. Az elmúlt években számos jogszabály, ajánlás és program került kidolgozásra a gyermekek egészségének előmozdítása és megőrzése érdekében.

    A kormányzati szervek oldaláról ilyen intézkedés a népegészségügyi célok elérését szolgáló oktatóanyag alaptantervbe építése, vagy a mindennapos testnevelés óra bevezetése, amelyek megvalósításában az oktatási intézmények szereplői is szerves részt vállalnak. A szakmai szervezetek a lakosságot/családokat érintő egészségfejlesztő/ egészségmegőrző programok kidolgozásával és szakmai felügyeletével, míg az élelmiszeripari cégek a korszerű termékfejlesztési folyamatokkal, valamint a dietetikus szakemberek segítségével kidolgozott oktatási anyagokkal járulnak, illetve járulhatnak hozzá a cél eléréséhez.

    A gyermek mindennapi étkezése alkalmával fontos:
    A tanév kezdetekor különös figyelmet kell fordítanunk az óvodások és kisiskolások táplálkozására, hisz a nyári pihenést követően nagyobb fizikai és szellemi igénybevétel vár rájuk, illetve a hűvösebb idő is beköszönt, aminek hozadékait egészséges immunrendszerrel lehet kivédeni. (Az egészséges immunrendszer nagy ellensége a túlzottan aggódó szülő, aki steril környezetet teremt a gyermekének, sokkal vastagabban öltözteti fel, mint saját magát (több ruhát ad rá, mint saját magára), a legkisebb sérülést is fertőtleníti stb. Az immunrendszernek szüksége van a tornáztatásra, különben védtelen lesz a fertőzésekkel szemben! – megjegyzés Dr. Kemény János)

    Ebben az életkorban a gyermekek idejük nagy részét az oktatási intézményben töltik, az ott és főként az otthon látott példa felbecsülhetetlen jelentőséggel bír.

    Reggelivel indítsa a napot!
    Az elmúlt évek kutatásai egybehangzóan arra világítottak rá, hogy a gyermekek egyharmada nem reggelizik. Az idén végzett, 4-10 éves gyermekekre vonatkozó reprezentatív kutatás eredménye is ezt bizonyította: a felmért iskolások 31%-a reggeli nélkül indul el otthonról, így az akár 10-12 órás nem evést követően üres gyomorral ülnek az iskolapadba, ami a figyelem és a koncentrációs képesség zavarához, fizikai teljesítményromláshoz, illetve a vércukorszint esésének következményeképpen akár balesetekhez is vezethet.

    Az óvodások az intézményben kapnak reggelit, így esetükben legtöbb esetben pótolható az otthon elmaradt reggeli, ám fontos, hogy legalább a hétvége alkalmával tanítsuk őket az otthoni reggelizés fontosságára. A reggeli kihagyásának két fő oka az időhiány, illetve hogy a gyermek nem éhes. Fontos, hogy a szülők rászoktassák gyermekeiket a korai lefekvésre, így reggel könnyebben fel tudják őket kelteni; negyed óra pedig elegendő ahhoz, hogy egy gyorsan elkészíthető, de mégis tápláló reggeli kerüljön az asztalra, majd a csemete gyomrába. Egy ideális reggeli részeként a gyermek fogyasszon teljes kiőrlésű gabonafélét, teljes értékű fehérjeforrást, mint sovány tejet, tejterméket vagy húsfélét, és feltétlenül friss zöldséget vagy gyümölcsöt.

    A folyadékfogyasztásról sem szabad elfeledkezni, ami a változatosság elvét szem előtt tartva lehet egy pohár víz, ásványvíz, magas gyümölcshányadú gyümölcslé (amelyet célszerű otthon, frissen elkészíteni), tej vagy tejes ital, mint például kakaó. Elmondható, hogy a gyermekek tej- és tejtermék fogyasztása elmarad az ajánlott félliternyi mennyiségtől, ami legtöbb esetben a kalcium elégtelen bevitelében is megnyilvánul, így fontos, hogy már az első étkezés folyamán, de a nap hátralévő részében is jelen legyen étrendjükben ez az élelmiszercsoport.

    (Ma nem tartják egyértelműnek a tej nélkülözhetetlenségét, sőt! Hormon és antibiotikum tartalma, allergizáló anyagai miatt gyakran káros. A kálcium nem a legjobban felszívódó forma, a laktóz a nagyszámú laktóz érzékenynek, a fehérje az arra allergiásoknak árt. A kakaó pedig az egyik leggyakoribb allergén. Helyette a növényekből, magvakból készített „tejeket” javasolnak (rizs, mandula, zab, szója-erről is sok rosszat hallani). Persze, mindenben a mérték a fontos. Az Egészségházban elérhető biorezonanciás kezeléssel az allergiás hajlam nagymértékben csökkenthető, nemritkán elmulasztható. Ugyanilyen hatásos lehet a homeopátia is. – Dr. Kemény János megjegyzése)

    …a rendszeresség és változatosság kísérje mindennapjait
    A rendszeres, napi ötszöri étkezés gyermekkorban kiemelt jelentőségű, hisz ekkor alakul ki a későbbi évekre is átvitt étkezési ritmus, illetve a megfelelő ütemű fejlődéshez is elengedhetetlen, hogy a három főétkezés mellett, az állandó mozgásban lévő fejlődő csemete kisétkezéssel is megkapja a szükséges energiát és tápanyagokat.
    Tízóraira és uzsonnára egy gyümölcs, egy pohár joghurt, pár szem élelmi rostban gazdag keksz vagy gabonapehely szelet is megfelelő választás lehet. Amennyiben a gyermek intézményen kívül van, például kirándulás vagy hétvége alkalmával, fontos, hogy a szülő előre csomagoljon neki tápláló harapnivalót és emlékeztesse annak elfogyasztására, hisz a gyermekek hajlamosak elfeledkezni az étkezésről játék közben. Egyetlen élelmiszer sem tartalmazza a szervezetünk számára szükséges összes tápanyagot, így a változatosságra is mindig törekedni kell. A gyermekek zöldség – és gyümölcsfogyasztása nem éri el a napi ajánlott 400-500 gramm mennyiséget, ami többek között az élelmi rost elégtelen bevitelében nyilvánul meg, így fontos, hogy minél több féle színű és fajtájú zöldséggel és gyümölccsel kínáljuk őket.
    Lehet, hogy nyersen nem szívesen eszi meg az adott zöldséget, de érdemes megpróbálni leves, főzelék vagy zöldségkrém formájában is, így szoktatva hozzá őket a színes és változatos étrendhez.
    A folyadékfogyasztás kapcsán is érdemes kiemelni a rendszeresség és változatosság fontosságát, hiszen a gyermekek gyakran megfeledkeznek az ivásról és a dehidratáció első tünetére, a szomjúságra sem reagálnak. Ügyeljünk arra, hogy mindig legyen lehetőség ivóvíz vagy ásványvíz fogyasztására, esetleg gyümölcslével keverve, de a tej, tejes italok, illetve a nagy víztartalmú levesek, zöldségek és gyümölcsök is hozzájárulnak napi folyadékbevitelükhöz.

    … kerülje a túlzott zsír- és sóbevitelt
    A felnőttekhez hasonlóan már a gyermekek táplálkozásában megjelenik a túlzott zsírbevitel, azon belül az ómega 3:6 zsírsavak kedvezőtlen aránya, valamint az ajánlott sómennyiség közel négyszeres bevitelének problémája.
    Ezek egyik fő élelmiszerforrása a felvágott, így érdemes kisebb zsír- és nagyobb színhústartalommal rendelkező húsféléket kínálni a szendvicshez és többször helyettesíteni például otthon készített zöldségkrémmel vagy fűszeres túrókrémmel.
    Jelentős a kenyér (és a sós pékáruk) sótartalma, amelynek mérséklése megindult és ez a következő években folytatódik. Tejtermékeknél is javasolt az alacsonyabb zsírtartalmú fajtákat vásárolni, amihez könnyen hozzá lehet szoktatni a gyermeket. Ételkészítés alkalmával ajánlott zsírszegény ételkészítési technikákat alkalmazni, mint alufóliában, tapadásmentes serpenyőben vagy sütőzsákban sütés és mindig törekedni kell az utánsózás mellőzésére, hogy a gyermeket fokozatosan hozzá lehessen szoktatni a nyersanyagok eredeti ízének szeretetéhez.
    (A kenyér nem csak a sótartalom miatt terhelheti meg a szervezetet, hanem az arra érzékenyeket a búza, a rozs, az árpa, a zab, és a tönkölybúza gluténtartalma is. Ha emésztési zavart tapasztalunk (rendszeres hasfájás, lazább vagy hasmenéses székletek) akkor gondoljunk glutenérzékenységre és fogyasszunk gluténmentes lisztekből készült ételeket – Dr. Kemény János megjegyzése)
    Az ideális zsírsavösszetétel elérése érdekében, a különböző növényi olajok használata mellett, érdemes gyakrabban beilleszteni az étrendjükbe a halból készült ételeket, valamint salátához, kisétkezésre olajos magvakat kínálni.

    (Halakból a kisebb testű és rövid életű tengeri halak javasoltak, melyekben nincs idő felgyűlni a higany, ólom és egyéb mérgező vegyi anyagoknak. Omega 3 készítményekből a VÍZOLDÉKONY – ezért igen jól felszívódó KRILL olajat javaslom – mely elérhető az Egészségházban is. Google: Krill Dr. Deák Sándor – Dr. Kemény János megjegyzése)

    Vegyen részt az ételkészítésben és legyenek rendszeresek közös étkezések!
    Kutatások kimutatták, hogy a gyermekek nagyobb eséllyel eszik meg a finom és tápláló ételeket, ha részt vesznek az elkészítésében. Engedjük, hogy az előkészületektől kezdve, a színes tálalásig minden folyamatban részt vegyen a gyermek, így az élelmiszerekről szerzett ismerete is bővül. Továbbá pozitív összefüggést mutattak a közös, családi étkezések és a gyermekek jólléte között is, hisz egy közös ebéd vagy vacsora alkalmával arra is lehetőség nyílik, hogy a táplálkozás fontosságán kívül, az aznap történteket is megbeszélje a család.

    Forrás: informed.hu

MyMail WordPress Plugin free