Itt a tavasz, jön az allergia

Az allergiás betegségek előfordulása évek óta egyre nő, s ez nem csak hazánk lakosságát érinti.


A ’90-es évek közepén az Európai Allergiás Fehér Könyv adatai szerint a betegségek előfordulási gyakorisága az alábbiak szerint alakult:

  • allergiás szénanátha 20%
  • allergiás asztma 3-13%
  • allergiás bőrgyulladás 10-12%


Az allergia okairól
Nagy viták folynak arról, miért emelkedik világszerte folyamatosan az allergiás betegek száma, miért beszélhetünk civilizációs betegségről.

Meghatározó szerepet tulajdonítanak az alábbi körülményeknek:

  • városi életforma, zsúfoltság, rohanó élettempó, stressz;
  • lakáson kívüli levegőszennyezettség: ipari, motorizációs, mezőgazdasági (gyomnövények szelekciója, növényvédő szerek alkalmazása) ártalmak;
  • lakáson belüli ártalmak (dohányfüst, ragasztó-, festékanyagok, pl. formaldehid, lindan), penészgomba, poratka;
  • táplálkozási szokások – anyatejes táplálás visszaszorulása, rostokban vitaminokban szegény étrend, élelmiszer-adalékok, állati zsiradékok;
  • lakáskörülmények – központi fűtés, légkondicionáló berendezések, hermetikusan záró nyílászárók, vasbeton szerkezetek, padlószőnyegek, tapéták elterjedése következtében a páratartalom növekedése, hőhidak kialakulása.

Hazánkban reprezentatív vizsgálatokat végeztek annak kimutatására, hogy egyes anyagok csökkent fogyasztása – mint pl. a flavonoidok – lényeges szerepet játszik a civilizációs ártalmak terjedésében. Ezek hiánya – antioxidáns és gyökfogó tulajdonságuk révén – szerepet játszhat az allergiás betegségek kialakulásában. Nemzetközi adatokkal összehasonlítva a hazai flavonoidbevitel alacsonyabb, mint a japán, horvát, holland, dán lakosság által fogyasztott mennyiség, mely a táplálkozási szokásaink megváltoztatására ösztönöz.

Örökletes tényezők
A genetikai kutatások felgyorsulásával sikerült a hörgőérzékenység, illetve a magasabb IgE-szint kialakulásáért felelős géneket feltérképezni az emberi 5. kromoszómán. A családi allergiás betegségek halmozódása is gyakran megfigyelhető, így allergiás szülők gyermekére fokozottan érdemes odafigyelni allergiaprevenciós célzattal.

Ilyen esetekben biztosítani kell:

  • a dohányfüstmentes környezetet;
  • az allergénmentes lakást;
  • a kizárólag anyatejes táplálást, lehetőleg 6 hónapos korig;
  • a valódi hipoallergén tápszer alkalmazását 1 éves korig;
  • a tej-, tojás-, hal-, fehérjetartalmú táplálék adását lehetőleg csak 1 éves kor után.

Forrás: informed.hu

Leave a reply