• Dunaújváros, Liget köz 7.
  • info@egeszsegert.hu
  • Bejelentkezés munkanapokon 12-15 óráig: +36 20 584 2942
  • Hitek és tévhitek a kullancscsípésről

    Néhány a gyakorlati munkát segítő megszívlelendő praktikum Dr. Lakos András infektológus szakorvostól, a Kullancsbetegségek Ambulanciája vezetőjétől.

    A kullancs eltávolítása
    A kullancs eltávolítására hegyes végű, patikában kapható, rugós, acélból készült csipeszt használjunk. A műanyagból készült „kullancskanállal” az eltávolítás csak kivételesen ritkán sikerült a pácienseimnek. Fontos, hogy az eltávolításkor a kullancsot a bőrhöz minél közelebb fogjuk meg és a testét ne nyomjuk össze. A kórokozók a kullancs belső szerveiben találhatók, így minden olyan manipuláció, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű például szemöldökcsipesszel próbálkozni.
    Ne fertőtlenítsük a csípés helyét, a fertőtlenítő szer ugyanis nem éri utol a véráramba jutott kórokozókat.

    Vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk-e meg a kullancsot?
    Ne! A kullancsok vizsgálatának nincs értelme, mert: A kullancsok nagy része (akár 50%-a, de egyes vizsgálatokban 100%-a is) fertőzött lehet Lyme baktériummal, tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fertőzőnek kell tekinteni.
    Sok-sok betegünk volt már, akinek a negatív kullancslelet ellenére a csípés helyén megjelent a Lyme folt, tehát kullancs vizsgálatának negatív eredménye sem jelent biztonságot.
    Ha a kullancsban Lyme baktériumot mutatnak ki, akkor is csak alig 2% az esély arra, hogy az embert megfertőzi, megtapad a szervezetben és betegséget okoz.

    A pozitív kullancslelet viszont pánikot kelt a páciensekben, az orvosokat pedig antibiotikum-kezelésre ösztönözheti. A felírt/beszedett antibiotikum azonban többnyire kevés a Borreliák elpusztításához, hiszen kinek lenne kedve a teljes terápiás dózist – 98%-os valószínűséggel feleslegesen – beszedni? Ugyanakkor a kisebb dózisban alkalmazott antibiotikum megakadályozza a jellegzetes klinikai tünet, a Lyme folt kialakulását, késlelteti az immunválasz kimutathatóságát, miközben valószínűleg nem pusztítja el a kórokozókat. Ilyen helyzetben évekig rejtve maradhat a fertőzés!

    A pozitív kullancslelet után szerológiai vizsgálatot javasolnak. A tesztek többsége azonban jelentős százalékban téves pozitív eredményeket ad, tehát itt is jön – az egyébként felesleges – antibiotikum kezelés.

    Melyek a kullancseltávolítás során elkövetett leggyakoribb hibák?
    Amennyiben beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje, mint azt tévesen mondani szokták), a doktor addig nem nyugszik, amíg azt valahogy el nem távolítja. A szájszerv azonban egy 3 lábú szék lábaihoz hasonlóan szétterpesztett állapotban van rögzítve a bőrben, és ezt egyszerű eszközökkel, tűvel, csipesszel szinte reménytelen vállalkozás eltávolítani. Túl a kellemetlenségen, a beavatkozás következtében gyulladásos reakció alakulhat ki, felmerül a Lyme betegség lehetősége, amit törvényszerűen antibiotikumos kezelés követ.

    Még orvosi tankönyvekben is szerepel, hogy a kullancscsípés után adjunk tetanusz elleni oltást. Ugyanakkor kullancs által terjesztett tetanuszról nincs tudományosan megerősített információ, az oltás beadásának kényszere mégis beivódott az orvosi köztudatba.

    Az orvosok előszeretettel adnak kullancsencephalitis megelőzésére szolgáló oltást a csípés után. Ez azonban csak akkor hatásos, ha az illető már korábban kapott ilyen védőoltást. A csípés után egy hónapon belül nem szabad az oltási sorozatot megkezdeni. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok, addigra, ha fertőződtünk, a vírus eljut a központi idegrendszerbe.

    Gyakran rendelnek – biztos, ami biztos alapon – antibiotikumot a kollégák. Ez kevés ahhoz, hogy a Lyme baktériumot elpusztítsa, de elegendő, hogy a klinikai tüneteket elnyomja, a laboratóriumi vizsgálatokat értékelhetetlenné tegye.

    Ha elmarad az antibiotikum-felírás, akkor legalább valami helyi fertőtlenítő szert, antibakteriális krémet biztosan rendelnek. Ezek helyi irritációt, allergiás reakciót okozhatnak, ami azután felveti a Lyme betegség lehetőségét. Súlyos hiba, ha gyulladásgátlás céljából szteroidot tartalmazó krémet alkalmaznak. A szteroidtól a Borreliák ugyanis megvadulnak.

    Szinte törvényszerű, hogy kullancscsípés után laboratóriumi vizsgálatra is sor kerül, rendszerint a Lyme-kór igazolására. Mivel a kereskedelmi forgalomban lévő tesztek legalább 25%-os álpozitvitással dolgoznak, a páciensnek ekkora esélye van, hogy hetek múlva, amikor a lelet végre megérkezik, antibiotikumot rendelnek számára. Ráadásul a csípés utáni napokban még nincs immunválasz, így a tesztnek negatívnak kellene lennie, tehát a vizsgálatnak ezért sincs értelme. Az a doktor, aki e tekintetben tájékozottabb, hetekkel későbbi időszakban kéri majd a vizsgálatot, de az álpozitivitás aránya ettől még nem változik.

    (Véleményem-és tapasztalatom szerint a betegségekért az immunrendszer állapota, terhelhetősége felelős. Ezt bizonyítja, hogy rengeteg baktériummal fertőzött kullancs gyakoriságához képest ritkán okoz Lime kórt, a kullancsban élő vírusok pedig még sokkal ritkábban okozzák a rettegett agyhártya-vagy agyvelőgyulladást – mindez alacsony (4% körüli) átoltottság mellett. Örülök, hogy egy ilyen kiváló specialista képes szabadulni az eszközök és a gyógyszerek börtönéből. – Dr. Kemény János megjegyzése) Forrás: ÁNTSZ

MyMail WordPress Plugin free