Melyik vitamin hiánya okozza a tavaszi fáradtságot?

A nem megfelelő táplálkozás következtében nemcsak a vízben, hanem a zsírban oldódó vitaminok raktárai is kiürülhetnek. A leggyakoribb hiány ilyentájt a C- és a D-vitamin hiánya.

A vitaminok nélkülözhetetlen funkciókat töltenek be a szervezetben, többek között felelnek az immunrendszer működéséért, a szem egészségéért, a sejtek regenerálódásáért, a véralvadásért, a csontok és a fogak tartósságáért. Van olyan vitamin, amely több mint száz feladatot lát el. Ezért, ha a szervezet nem jut hozzájuk kellő mennyiséghez, hiánytünetek jelentkeznek.

Vitaminhiányhoz az elégtelen táplálkozás vezet, azonban bizonyos máj- és bélbetegségek is előidézhetik a hiányt, főként a feszívódási és az emésztési zavarok. Vannak vitaminok, amelyek bőségesen raktározódnak a szervezetben, és az elégtelen bevitel csak hosszú idő után vezet hiánytünetekhez. Ilyenek a zsírban oldódó vitaminok (az A-, a D-, az E- és a K-vitamin). Velük szemben a vízben oldódó vitaminok (a C-vitamin, a B-csoport vitaminjai) a vizelettel ürülnek, ezért naponta elegendő mennyiséget kell bevinni belőlük, hogy ne lépjenek fel a hiánytünetek.

Milyen tüneteket okoz az egyes vitaminok hiánya?


A-vitamin:
A napi szükséges mennyiség egyharmadát vesszük fel kész vitaminként (retinolként) – elsősorban májból, tojásból, vajból -, a többi elővitamin, elsősorban béta-karotin formájában jut a szervezetbe. Az A-vitamin hámvédő vitamin és a szem éleslátásáért is felel. Hiányában a szaruhártya hiperkeratózis nevű betegsége, valamint farkasvakság lép fel, és a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képessége is csökken.

D-vitamin:
Ez a vitamin akkor képződik, amikor a bőrt UVB-sugarak érik, ezért naponta legalább 15 perces szabadban tartózkodás ajánlott fedetlen fejjel és karral. Október végétől a napsütéses tavasz beköszöntéig azonban nem jut a bőr elegendő UVB-sugárzáshoz, ezért D-vitamin-pótlásra van szükség. A szervezet D-vitamin-előállító képessége a korral csökken, ezért időseknél különösen fontos a pótlása, mivel a csontozat egészségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen. Vitaminhiányt figyeltek meg a policisztás petefészek szindrómában szenvedő nőknél is.

E-vitamin:
Antioxidáns hatású zsíroldékony vitamin, amely az öregedés folyamatát és első jeleit is késlelteti. Egészséges emberben, kellően változatos étrend, növényi olajok fogyasztása mellett E-vitamin hiány nem fordul elő. Hiányával zsírfelszívódási zavar esetében kell számolni, ilyenkor a vörösvérsejtek élettartama csökken. Az E-vitamin védi az immunrendszert például a cigarettafüstből származó méreganyagok ellen, továbbá jótékonyan hat a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór lefolyására is.

K-vitamin:
Többek között a véralvadást előidéző fehérjék képződéséhez nélkülözhetetlen. A béltraktus baktériumai képesek ezt a vitamint előállítani, a napi szükséges K-vitamin-mennyiség 80 százalékát ezek a baktériumok szintetizálják. A táplálékkal vesszük föl a maradék 20 százalékot, elsősorban sötétzöld levelű zöldségekkel. K-vitamin-hiány egészséges bélrendszer esetében szinte kizárt.

B1-, B2-vitamin és niacin (B3):
A megfelelő energiafelhasználást segítik és a szem, a bőr és az idegrendszer épségéért is felelnek. A B1-vitamin a szénhidrát anyagcsere szabályozásában vesz részt. A B2-vitamin hiánya bőr- és nyálkahártya-tüneteket okoz. A niacin legismertebb hiánybetegsége a pellagra.

B6-vitamin:
Az aminosavak és az esszenciális zsírsavak anyagcseréjében van fontos feladata. Egy felmérés szerint a nők fele nem jut hozzá a napi ajánlott mennyiségű B6-vitaminhoz. Már kisebb mértékű hiánya is növeli a szervezetben a homocisztein szintet, ami a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát növeli. Súlyos B6-vitamin-hiány tüneteként bőrbetegségek jelennek meg, jellemzően dermatitisz és akné. Az idegrendszerre is hatással van, ezért a bőrtünetek előtt álmatlanságot, depressziót és esetenként görcsrohamokat lehet megfigyelni.

B12-vitamin:
Az egyetlen B-vitamin, amit a szervezet hosszabb ideig képes tárolni, főleg a májban. Megfelelő mennyiségű gyomorsav szükséges ahhoz, hogy a táplálékkal felvett fehérjékből szabaddá váljon a vitamin, ezért hiányához vezethet a csökkent gyomorsavtermelés. Ilyenkor fáradtság, depresszió, idegkárosodás okozta zsibbadás és bizsergés jelentkezhet a végtagokon. Felszívódását nehezíthetik a bél gyulladásos betegségei (mint a Crohn-betegség és a colitis), a köszvény, illetve az alkoholizmus. A szív- és érrendszeri megbetegedések és a sclerosis multiplex prevenciójában is jó eredményeket lehet vele elérni.

Biotin (H-vitamin vagy B7-vitamin):
Hiányában étvágytalanság, bőrelváltozások, vérszegénység, érzészavar és koleszterinszint-emelkedés jelentkezhet.

Pantoténsav (B5-vitamin):
A pantoténsav többek között a haj színét és a növekedését befolyásolja. Hiánya hasfájást, hányingert, álmatlanságot, gyengeséget és érzészavart eredményezhet.

C-vitamin:
Manapság C-vitamin-hiány nagyon ritkán fordul elő. Napi 10 mg-nál kevesebb C-vitamin a skorbut, 50 mg-nál kevesebb pedig a szívbetegségek és a szürke hályog kialakulásának kockázatát növeli. A C-vitamin fokozza a vas felszívódását, ezért vashiány esetén mindig C-vitaminnal együtt kell pótolni a vasat.

Mik a legjobb természetes vitaminforrások?

A zsírban oldódó vitaminok főként a tejben és a tejtermékekben, tojásban, halakban és növényi olajokban találhatók meg. A tőkehalmáj nagyon gazdag D-vitaminban. K-vitaminban gazdag a szója és a sötétzöld levelű zöldségek. A búzacsíra, a teljes kiőrlésű gabonák, a mandula, a dió és a mogyoró gazdag E- és B6-vitaminban. Az állati eredetű élelmiszerek B12-, B6-vitamin és biotintartalma jelentős. C-vitaminban gazdag a citrusféléken kívül a kivi, a brokkoli, a karfiol, a karalábé, a sóska és a paradicsom.

A tavaszi fáradtságot leggyakrabban a télen jelentősen lecsökkent D- és C-vitamin-szint okozza, ha a téli borús időben nem gondoskodtunk a plusz bevitelről.

Forrás: origo.hu

Leave a reply