A későn felismert érszűkület súlyos következményekkel járhat, amelyek ugyanakkor hatékonyan megelőzhetők.
Az érszűkületet, az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük esetén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet. Az elhanyagolt érszűkület fekélyhez, infarktushoz és stroke-hoz is vezethet!
A betegségre hajlamosító fő tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért.
Az érszűkület négy stádiuma
- Eleinte még nincs panasz, ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedését kimutatni. A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív vizsgálati eredmények esetén is azonnal el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, mert nagy a veszélye annak, hogy néhány év múlva kialakuljon egy komoly betegség. Az úgynevezett boka-kar indexszel a panaszok kialakulása előtt kimutatható a korai stádiumú érszűkület. A doppler (ultrahangos) vizsgálattal megmérik a bokán és a felkaron az artériákban a vérnyomást. Ha a két érték hányadosa 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről beszélünk. Minél alacsonyabb a hányados, annál súlyosabb az érszűkület. A módszer elsősorban az alsó végtag artériáinak szűkületére utal.
Testünk ereinek általános állapotát Arteriográffal vizsgálhatjuk. - Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. Sajnos e távolság után újabb fájdalom jelentkezik. Ez a stádium az „intermittáló (időszakos) sántítás”.
- Később már nyugalomban is, főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során enyhül (hiszen vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez). A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek.
- Az utolsó stádium már nagyon súlyos állapot, amikor a végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki. Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk: ha a végtagot ért bármely sérülés, ütés, pedikűrözés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, és a súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkületet ki kell zárni.
Súlyos következmények
Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, azaz érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el ebből a szempontból, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő, akár végzetes kimenetellel.
Életmódváltás és orvosi kontroll
Az életmód terápia és a rizikófaktorok szigorú kezelése a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel együtt nagyfokú javulást eredményezhetnek, akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Ám az orvosi, gyógyszeres terápia önmagában nem elég. Nem fog gyógyulni a beteg, ha dohányzik, ha nincs beállítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A sétának elengedhetetlen része kell, hogy legyen a napi programnak, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet.
Forrás: univadis.hu
