Ultrahang

A hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat fájdalommentes, nem invazív képalkotó eljárás, amely hanghullámok segítségével ad képet a hasüreg és a kismedence egyes szerveiről. A vizsgálat nem jár ionizáló sugárterheléssel.

Segítségével többek között vizsgálható a máj, epehólyag és epeutak, hasnyálmirigy, lép, vesék, húgyhólyag, valamint a kismedence egyes szervei. A vizsgálat pontos terjedelme mindig a panaszoktól és a vizsgálat céljától függ.

Mikor lehet szükség hasi és kismedencei ultrahangra?

A vizsgálat többek között az alábbi panaszok és állapotok kivizsgálásában nyújthat segítséget:

• hasi vagy alhasi fájdalom,
• puffadás, teltségérzés,
• epekövesség vagy vesekövesség gyanúja,
• máj-, epe-, vese- vagy húgyúti eltérések vizsgálata,
• vizeletürítési panaszok,
• egyes kismedencei eltérések vizsgálata,
• korábban ismert elváltozások ellenőrzése.

Az ultrahangvizsgálat eredményét minden esetben a panaszokkal, az előzményekkel és szükség esetén más vizsgálatok eredményével együtt kell értékelni.

Hogyan történik a vizsgálat?

A vizsgálat során a páciens általában hanyatt fekvő helyzetben fekszik a vizsgálóágyon. Az orvos ultrahanggélt visz fel a vizsgálandó terület bőrére, majd az ultrahangvizsgáló fejet a hasfalon mozgatva tekinti át a szerveket.

A vizsgálat során előfordulhat, hogy arra kérjük, forduljon oldalra, vegyen mély levegőt vagy rövid ideig tartsa vissza a légzését. Ezek segíthetnek abban, hogy egyes szervek jobban ábrázolhatók legyenek.

A vizsgálat általában fájdalommentes.

Hogyan készüljön a hasi és kismedencei ultrahangvizsgálatra?

A megfelelő előkészítés fontos, mert a bélgázok, a gyomor és a húgyhólyag állapota befolyásolhatja egyes szervek láthatóságát és ezáltal a vizsgálat értékelhetőségét.

A vizsgálat előtti napon

Lehetőség szerint kerülje a puffasztó ételek fogyasztását.

A vizsgálat napján

A hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat előtt 6 órával már ne fogyasszon szilárd táplálékot.

Rendszeresen szedett gyógyszereit beveheti.

Fogyasszon megfelelő mennyiségű vizet, ugyanakkor kerülje:

• a cukros üdítőket,
• a kávét.

Miért szükséges a telt húgyhólyag?

A kismedence megfelelő áttekintéséhez telt húgyhólyag szükséges, mert ez javíthatja a kismedencei szervek ábrázolhatóságát.

Kérjük, úgy érkezzen a vizsgálatra, hogy a húgyhólyagja telt legyen: érezze, hogy már szüksége lenne mosdóra, de a vizsgálat végéig még vissza tudja tartani a vizeletét.

Ha tudja, hogy a vizelet hosszabb ideig történő visszatartása nehézséget okoz, a vizsgálat előtt 2 órával menjen el mosdóba, majd ezt követően fogyasszon el körülbelül fél liter vizet vagy teát, és lehetőség szerint a vizsgálatig már ne ürítse ki a húgyhólyagját.

Mit tegyen, ha gyakran puffad?

A bélgázok jelentősen ronthatják egyes hasi szervek láthatóságát, ezért erősen gázos belek esetén a vizsgálat csak részleges eredményt adhat.

Amennyiben Önre jellemző a fokozott bélgázképződés, kérjük, a hasi ultrahangvizsgálat előtt 6 órával vegyen be 2 Espumisan gyöngyöt a bélgázok csökkentése érdekében.

Mire számíthat a vizsgálat után?

A hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat után különösebb megfigyelésre általában nincs szükség, a megszokott napi tevékenység folytatható.

A vizsgálati eredményt a vizsgáló orvos a látott eltérések és az előzmények figyelembevételével értékeli. Szükség esetén további laboratóriumi, képalkotó vagy szakorvosi vizsgálatot javasolhat.

Fontos:

A megfelelő felkészülés jelentősen javíthatja a vizsgálat értékelhetőségét. Ha az éhgyomri állapot vagy a telt húgyhólyag valamilyen egészségi ok miatt nehezen biztosítható, kérjük, ezt a vizsgálat előtt jelezze munkatársainknak.

A pajzsmirigy-ultrahang gyors, fájdalommentes, sugárterheléssel nem járó képalkotó vizsgálat, amely segítségével megítélhető a pajzsmirigy mérete, szerkezete és az esetleges elváltozások.

Mikor lehet szükség pajzsmirigy-ultrahangra?

A vizsgálat többek között az alábbi esetekben lehet indokolt:

• A nyakon tapintható csomó vagy duzzanat jelentkezik.

• Pajzsmirigy-megnagyobbodás vagy göb gyanúja merül fel.

• Korábban felfedezett pajzsmirigygöb ellenőrzése szükséges.

• Az orvos a panaszok, a fizikális vizsgálat vagy más leletek alapján ultrahangvizsgálatot javasol.

Mit mutathat ki a vizsgálat?

A pajzsmirigy-ultrahang segítségével megítélhető a mirigy mérete és szerkezete, felismerhetők a göbök, ciszták és egyéb szerkezeti eltérések. A vizsgálat bizonyos gyulladásos elváltozásokra is utalhat.

Az ultrahang a göbök jellemzőinek értékelésében is segít, és hozzájárulhat annak eldöntéséhez, hogy szükséges-e további kivizsgálás vagy későbbi ellenőrzés.

Fontos tudni: a pajzsmirigy-ultrahang a szerv szerkezetét vizsgálja, de önmagában nem mutatja meg, hogy megfelelő-e a hormontermelése. A pajzsmirigy működésének megítéléséhez laborvizsgálatokra is szükség lehet.

Hogyan történik a vizsgálat?

A vizsgálat fekvő helyzetben történik. Az orvos a nyak elülső részére ultrahangzselét helyez, majd a vizsgálófej segítségével áttekinti a pajzsmirigyet és szükség szerint a környező nyaki területeket.

A vizsgálat általában néhány percet vesz igénybe, és nem jár sugárterheléssel.

Szükséges-e előkészület?

A pajzsmirigy-ultrahang különösebb előkészületet nem igényel, éhgyomorra sem szükséges érkezni. Ha korábban már készült pajzsmirigy-ultrahang vagy kapcsolódó laborvizsgálat, érdemes a leleteket magával hozni.

Mi történik a vizsgálat után?

A vizsgálat eredményéről lelet készül. Az észlelt eltérések alapján szükség lehet további laborvizsgálatra, endokrinológiai konzultációra, egyes esetekben mintavételre vagy későbbi ultrahangos ellenőrzésre. A további teendőket a kezelőorvos az összes rendelkezésre álló információ alapján határozza meg.

Az ízületi ultrahang gyors, sugárterheléssel nem járó képalkotó vizsgálat, amely segíthet az ízületi fájdalmak, duzzanatok, sérülések és egyéb mozgásszervi panaszok okának tisztázásában. Segítségével elsősorban az ízületek és a környező lágyrészek – például az inak, szalagok és nyáktömlők – állapota vizsgálható.

Mikor lehet szükség ízületi ultrahangra?

A vizsgálat többek között az alábbi esetekben lehet indokolt:

• Tartós vagy visszatérő ízületi fájdalom, duzzanat esetén.

• Sérülést vagy túlterhelést követően, ha ín- vagy szalagsérülés gyanúja merül fel.

• Ízületi gyulladás vagy folyadékgyülem gyanúja esetén.

• Mozgás közben jelentkező fájdalom, bizonyos mozgáskorlátozottságok kivizsgálásakor.

• Korábban megállapított elváltozások ellenőrzésére, orvosi javaslat alapján.

Mit mutathat ki a vizsgálat?

Az ultrahang segítségével felismerhetők egyes ín- és szalagsérülések, gyulladásos elváltozások, ízületi folyadékgyülemek, valamint a nyáktömlők eltérései. Bizonyos esetekben a környező lágyrészekben kialakult ciszták vagy egyéb képletek is láthatóvá válhatnak.

A vizsgálat előnye, hogy egyes ízületek és képletek mozgás közben is megfigyelhetők, ami segíthet a panaszok hátterének tisztázásában.

Fontos tudni: az ultrahang nem alkalmas minden ízületi elváltozás kimutatására. A csontok belső szerkezete, illetve bizonyos mélyebben elhelyezkedő ízületi képletek ultrahanggal nem ítélhetők meg megfelelően. A panaszoktól függően ezért röntgen- vagy MR-vizsgálatra is szükség lehet.

Hogyan történik a vizsgálat?

A vizsgálat során az orvos az érintett területre ultrahangzselét helyez, majd a vizsgálófej segítségével áttekinti az ízületet és a környező képleteket.

A vizsgálat ülő vagy fekvő helyzetben történhet, az érintett ízülettől függően. Szükség esetén az orvos megkérheti a pácienst bizonyos mozdulatok elvégzésére, hogy az adott képletek mozgás közben is értékelhetők legyenek.

A vizsgálat általában nem fájdalmas, de az érzékeny területre gyakorolt enyhe nyomás kellemetlenséget okozhat.

Szükséges-e előkészület?

Az ízületi ultrahang különösebb előkészületet nem igényel. Célszerű olyan ruházatban érkezni, amely lehetővé teszi a vizsgálandó ízület szabaddá tételét.

Ha korábban készült az érintett területről ultrahang-, röntgen- vagy MR-vizsgálat, érdemes a leleteket magával hozni.

Mi történik a vizsgálat után?

A vizsgálat eredményéről lelet készül. Az észlelt eltérések és a panaszok alapján további szakorvosi vizsgálat, kezelés vagy más képalkotó vizsgálat válhat szükségessé. A további teendőket a kezelőorvos határozza meg.

A lágyrész-ultrahang gyors, sugárterheléssel nem járó képalkotó vizsgálat, amely a bőr alatti szövetek, izmok és egyéb felszínes lágyrészek elváltozásainak vizsgálatára szolgál. Segítségével pontosabban megítélhetők a tapintható csomók, duzzanatok és bizonyos sérülések hátterében álló eltérések.

Mikor lehet szükség lágyrész-ultrahangra?

A vizsgálat többek között az alábbi esetekben lehet indokolt:

• A bőr alatt tapintható csomó vagy duzzanat megjelenésekor.

• Korábban észlelt lágyrészelváltozás méretének vagy szerkezetének ellenőrzésére.

• Sérülést követően kialakult duzzanat vagy vérömleny gyanúja esetén.

• Bizonyos gyulladásos elváltozások, folyadékgyülemek kivizsgálásakor.

• Ha az orvos a fizikális vizsgálat alapján további képalkotó vizsgálatot javasol.

Mit mutathat ki a vizsgálat?

A lágyrész-ultrahang segítségével megállapítható egy elváltozás elhelyezkedése, mérete és szerkezete. Segíthet elkülöníteni a folyadékkal telt képleteket a szolid, vagyis tömöttebb szöveti elváltozásoktól.

A vizsgálat során felismerhetők például egyes ciszták, zsírszöveti csomók (lipómák), folyadékgyülemek, vérömlenyek és gyulladásos elváltozások.

Fontos tudni: az ultrahang nem minden esetben alkalmas egy csomó vagy egyéb elváltozás pontos természetének megállapítására. Bizonyos esetekben további képalkotó vizsgálatra, mintavételre vagy szakorvosi kivizsgálásra lehet szükség.

Felhívjuk figyelmét, hogy Egészségházunkban emlő-ultrahangvizsgálatot nem végzünk.

Hogyan történik a vizsgálat?

A vizsgálat során az orvos az érintett területre ultrahangzselét helyez, majd a vizsgálófej segítségével áttekinti a bőr alatti szöveteket és a vizsgálni kívánt képletet.

A vizsgálat az érintett területtől függően fekvő vagy ülő helyzetben történhet. Általában fájdalommentes, de érzékeny vagy gyulladt terület vizsgálatakor enyhe kellemetlenség előfordulhat.

Szükséges-e előkészület?

A lágyrész-ultrahang különösebb előkészületet nem igényel. Célszerű olyan ruházatban érkezni, amely lehetővé teszi az érintett terület szabaddá tételét.

Ha az adott területről korábban készült ultrahang- vagy más képalkotó vizsgálat, érdemes a leleteket magával hozni.

Mi történik a vizsgálat után?

A vizsgálat eredményéről lelet készül. Az észlelt eltérések alapján az orvos további kivizsgálást, szakorvosi konzultációt vagy későbbi ellenőrzést javasolhat.

A további teendőket a kezelőorvos határozza meg a vizsgálati eredmény és a panaszok figyelembevételével.

A here-ultrahang gyors, sugárterheléssel nem járó képalkotó vizsgálat, amely a herék, a mellékherék és a herezacskó egyéb képleteinek vizsgálatára szolgál. Segítségével felismerhetők a különböző szerkezeti elváltozások, és pontosabban tisztázható egyes panaszok háttere.

Mikor lehet szükség here-ultrahangra?

A vizsgálat többek között az alábbi esetekben lehet indokolt:

• A herében vagy a herezacskóban tapintható csomó, duzzanat megjelenésekor.

• Tartós vagy visszatérő herefájdalom, kellemetlen érzés esetén.

• A herék méretének vagy alakjának megváltozásakor.

• Herevisszér-tágulat (varicocele) vagy folyadékgyülem gyanúja esetén.

• Korábban megállapított elváltozások ellenőrzésére, orvosi javaslat alapján.

Mit mutathat ki a vizsgálat?

A here-ultrahang segítségével megítélhető a herék mérete, szerkezete és a környező képletek állapota. Felismerhetők például ciszták, folyadékgyülemek, herevisszér-tágulatok, valamint egyes gyulladásos vagy daganatos elváltozások.

Fontos tudni: az ultrahang az elváltozások felismerésében és jellemzésében segít, de önmagában nem minden esetben elegendő a pontos diagnózis felállításához. Az eredményt a panaszokkal, a fizikális vizsgálattal és szükség esetén további vizsgálatokkal együtt kell értékelni.

Hogyan történik a vizsgálat?

A vizsgálat fekvő helyzetben történik. Az orvos a herezacskó bőrére ultrahangzselét helyez, majd a vizsgálófej segítségével áttekinti a heréket, a mellékheréket és a környező képleteket.

A vizsgálat általában fájdalommentes, de érzékeny vagy gyulladt terület esetén enyhe kellemetlenség előfordulhat. Nem jár sugárterheléssel.

Szükséges-e előkészület?

A here-ultrahang különösebb előkészületet nem igényel, éhgyomorra sem szükséges érkezni.

Ha korábban már készült here-ultrahang vagy más kapcsolódó vizsgálat, érdemes a leleteket magával hozni.

Mi történik a vizsgálat után?

A vizsgálat eredményéről lelet készül. Az észlelt eltérések alapján szükség lehet urológiai szakorvosi vizsgálatra, további kivizsgálásra vagy későbbi ellenőrzésre.

A további teendőket a kezelőorvos határozza meg a vizsgálati eredmény és a panaszok figyelembevételével.

Mikor szükséges sürgős orvosi ellátás?

A hirtelen kialakuló, erős herefájdalom – különösen, ha duzzanattal, hányingerrel vagy hányással társul – azonnali sürgősségi kivizsgálást igényelhet. Ilyen tünetek esetén nem szabad előjegyzett ultrahangvizsgálatra várni, mert akár a here vérellátását veszélyeztető állapot is állhat a háttérben.

A nyaki erek ultrahangvizsgálata fájdalommentes, sugárterheléssel nem járó képalkotó vizsgálat, amely segítségével megítélhető a nyaki verőerek állapota, felismerhetők az érfalak elváltozásai, az érelmeszesedésre utaló lerakódások és az esetleges érszűkületek.

Mikor lehet szükség a nyaki erek ultrahangvizsgálatára?

A vizsgálat többek között az alábbi esetekben lehet indokolt:

• Nyaki verőérszűkület gyanúja esetén.

• Korábban kimutatott érszűkület vagy érelmeszesedés ellenőrzésére.

• Átmeneti agyi keringészavar (TIA) vagy stroke után, az orvosi kivizsgálás részeként.

• Ha az orvos a nyaki erek felett kóros áramlási zörejt észlel.

• Bizonyos szív- és érrendszeri kockázati tényezők fennállásakor, egyéni orvosi mérlegelés alapján.

Mit mutathat ki a vizsgálat?

Az ultrahang segítségével megítélhető a nyaki verőerek falának állapota, felismerhetők az érelmeszesedéses plakkok és az erek esetleges szűkületei.

A Doppler-technika segítségével a véráramlás iránya és sebessége is vizsgálható, ami hozzájárul az érszűkületek jelentőségének megítéléséhez.

A vizsgálat fontos információt nyújthat a további kivizsgálás, kezelés vagy rendszeres ellenőrzés megtervezéséhez.

Fontos tudni: a nyaki erek ultrahangvizsgálata nem azonos az agyi erek teljes körű vizsgálatával, és önmagában nem alkalmas a stroke valamennyi lehetséges okának kizárására.

Hogyan történik a vizsgálat?

A vizsgálat általában fekvő helyzetben történik. Az orvos a nyak két oldalára ultrahangzselét helyez, majd a vizsgálófej segítségével áttekinti a nyaki ereket.

A vizsgálat nem jár sugárterheléssel, és általában nem okoz fájdalmat. A megfelelő vizsgálati helyzet biztosításához szükség lehet a fej enyhe oldalra fordítására.

Szükséges-e előkészület?

A nyaki erek ultrahangvizsgálata különösebb előkészületet nem igényel, éhgyomorra sem szükséges érkezni.

Célszerű olyan ruházatot választani, amely szabad hozzáférést biztosít a nyakhoz. Ha korábban készült nyaki érultrahang vagy más kapcsolódó érvizsgálat, érdemes a leleteket magával hozni.

Mi történik a vizsgálat után?

A vizsgálat eredményéről lelet készül. Az észlelt eltérések alapján szükség lehet további szakorvosi vizsgálatra, más képalkotó eljárásra vagy az érrendszeri kockázati tényezők kezelésének felülvizsgálatára.

A további teendőket a kezelőorvos határozza meg a vizsgálati eredmény, a panaszok és az egyéni kockázati tényezők figyelembevételével.

Mikor szükséges sürgős orvosi ellátás?

A hirtelen kialakuló féloldali gyengeség vagy zsibbadás, beszédzavar, látásvesztés vagy arcferdülés stroke tünete is lehet. Ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni (112), akkor is, ha a tünetek rövid időn belül megszűnnek. Nem szabad előjegyzett ultrahangvizsgálatra várni.

Az alsó végtagi vénás Doppler-ultrahang sugárterheléssel nem járó képalkotó vizsgálat, amely a lábak visszereinek (vénáinak) és a vénás vérkeringésnek a vizsgálatára szolgál. Segítségével felismerhetők a vénás keringés különböző eltérései, és pontosabban tisztázhatók egyes lábpanaszok okai.

Mikor lehet szükség alsó végtagi vénás Doppler-ultrahangra?

A vizsgálat többek között az alábbi esetekben lehet indokolt:

• Tartós vagy visszatérő lábdagadás, nehézlábérzés esetén.

• Visszértágulatok, látható visszerek és vénás keringési panaszok kivizsgálásakor.

• Lábfeszülés, fájdalom vagy egyéb, vénás eredetűnek vélt panaszok esetén.

• Vénás billentyűelégtelenség vagy kóros vénás visszaáramlás gyanújakor.

• Korábban megállapított vénás elváltozások ellenőrzésére, orvosi javaslat alapján.

Mit mutathat ki a vizsgálat?

A Doppler-ultrahang segítségével megítélhető az alsó végtagi vénák állapota és a bennük zajló véráramlás.

A vizsgálat során felismerhetők a vénás billentyűk elégtelen működésére utaló eltérések, a kóros visszaáramlás, valamint a vénás keringés egyéb rendellenességei. Megfelelő vizsgálati technikával a vénákban kialakult vérrögök, így a mélyvénás trombózis jelei is kimutathatók.

Fontos tudni: az alsó végtagi vénás Doppler-ultrahang a visszerek és a vénás keringés vizsgálatára szolgál, nem azonos az alsó végtagi verőerek (artériák) ultrahangvizsgálatával. Az ultrahangleletet a panaszokkal és szükség esetén további vizsgálatok eredményével együtt kell értékelni.

Hogyan történik a vizsgálat?

A vizsgálat során az orvos az érintett végtag bőrére ultrahangzselét helyez, majd a vizsgálófej segítségével áttekinti a vénákat, és Doppler-technikával értékeli a véráramlást.

A vizsgálat fekvő vagy álló helyzetben is történhet, attól függően, hogy mely vénákat és milyen eltéréseket szükséges vizsgálni. Az orvos szükség esetén enyhe nyomást gyakorolhat a végtagra, vagy megkérheti a pácienst meghatározott mozdulatok elvégzésére.

A vizsgálat általában nem fájdalmas, de az érzékeny területeken alkalmazott nyomás átmeneti kellemetlenséget okozhat.

Szükséges-e előkészület?

Az alsó végtagi vénás Doppler-ultrahang általában nem igényel különösebb előkészületet, éhgyomorra sem szükséges érkezni.

Célszerű olyan ruházatot választani, amely lehetővé teszi a vizsgálandó végtag szabaddá tételét. Ha korábban készült érvizsgálat, érdemes a leleteket magával hozni.

Mi történik a vizsgálat után?

A vizsgálat eredményéről lelet készül. Az észlelt eltérések alapján szükség lehet további szakorvosi vizsgálatra, kezelésre vagy későbbi ellenőrzésre.

A további teendőket a kezelőorvos határozza meg a vizsgálati eredmény és a panaszok figyelembevételével.

Mikor szükséges sürgős orvosi ellátás?

A hirtelen kialakuló, egyoldali lábduzzanat és fájdalom mélyvénás trombózis jele is lehet, ezért sürgős orvosi kivizsgálást igényel. Ilyen tünetek esetén nem szabad egy későbbi, előjegyzett ultrahangvizsgálatra várni.

Ha a panaszokhoz hirtelen jelentkező légszomj, mellkasi fájdalom vagy ájulás társul, azonnal mentőt kell hívni (112), mert ezek tüdőembólia tünetei is lehetnek.