Kardiológia

A kardiológia a szív- és érrendszer betegségeinek felismerésével, kezelésével és gondozásával foglalkozó orvosi szakterület.

Kardiológiai kivizsgálásra panaszok miatt, már ismert szív- és érrendszeri betegség ellenőrzése céljából, illetve bizonyos kockázati tényezők fennállása esetén is szükség lehet.

Milyen panaszok esetén érdemes kardiológushoz fordulni?

Kardiológiai kivizsgálás indokolt lehet többek között:

  • visszatérő vagy terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom, nyomás vagy szorító érzés,

  • nehézlégzés, fulladásérzés,

  • szapora, szabálytalan vagy erős szívdobogásérzés,

  • szédülés, ájulás vagy ájulásközeli rosszullét,

  • terhelhetőség indokolatlan csökkenése,

  • tartósan vagy ismételten magas vérnyomásértékek,

  • lábdagadás esetén.

Kardiológiai kontrollra lehet szükség már ismert szív- és érrendszeri betegség, szívritmuszavar vagy magas vérnyomás esetén is.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát többek között a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a túlsúly, valamint a családban előforduló korai szív- és érrendszeri betegségek növelhetik. A kardiológiai vizsgálat szükségességét ezekben az esetekben az egyéni kockázat és az előzmények alapján érdemes mérlegelni.

Elérhető kardiológiai vizsgálatok

Kardiológiai szakrendelésünkön a szakorvosi vizsgálat mellett az alábbi vizsgálatok érhetők el:

  • nyugalmi EKG,

  • szívultrahang (echokardiográfia),

  • 24 órás EKG-monitorozás (Holter-EKG),

  • 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM).

A további szükséges vizsgálatokat a panaszok, az előzmények és a rendelkezésre álló eredmények alapján a kardiológus határozza meg.

Mozgásukban korlátozott pácienseink számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy a 24 órás EKG (Holter) vagy a 24 órás vérnyomásmérő (ABPM) készüléket otthonukban helyezzük fel. Így a készülék felhelyezéséhez nem szükséges személyesen felkeresniük rendelőnket, a monitorozás pedig saját otthonukban történhet.

Mikor szükséges sürgős orvosi segítség?

Az újonnan jelentkező, erős vagy nem múló mellkasi fájdalom vagy mellkasi nyomás – különösen, ha nehézlégzés, verejtékezés, hányinger, gyengeség vagy karba, vállba, hátba, nyakba, illetve állkapocsba sugárzó fájdalom kíséri – sürgős orvosi ellátást igényelhet.

Hirtelen kialakuló súlyos nehézlégzés, eszméletvesztés vagy más súlyos rosszullét esetén szintén sürgősségi segítséget kell kérni. Ilyen tünetekkel ne várjon előjegyzett kardiológiai vizsgálatra.

Az egyes vizsgálatokról bővebben, a lap alján található tájékoztatókban talál információkat.

Szakorvosaink

Mi történik a kardiológiai vizsgálaton?

A kardiológiai vizsgálat részletes kikérdezéssel kezdődik. A szakorvos áttekinti a páciens panaszait, korábbi betegségeit, a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségeket, valamint a rendszeresen szedett gyógyszereket.

Fontos információ lehet többek között, hogy a panaszok mikor jelentkeznek, összefüggnek-e fizikai terheléssel, milyen gyakran fordulnak elő, mennyi ideig tartanak, illetve társul-e hozzájuk például nehézlégzés, szívdobogásérzés, szédülés vagy rosszullét.

A kikérdezést fizikális vizsgálat követi, amelynek során a kardiológus többek között meghallgatja a szívet és a tüdőt, valamint vérnyomást mér.

A panaszok, az előzmények és a vizsgálat eredménye alapján további kardiológiai vizsgálatokra is szükség lehet. Ilyen lehet például a nyugalmi EKG, a szívultrahang, a 24 órás EKG-monitorozás (Holter-EKG) vagy a 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM).

Hogyan készüljön a kardiológiai vizsgálatra?

A kardiológiai szakorvosi vizsgálat általában nem igényel különösebb előkészületet, éhgyomorra érkezni nem szükséges.

Kérjük, lehetőség szerint hozza magával:

  • korábbi kardiológiai leleteit és zárójelentéseit,

  • korábbi EKG-, szívultrahang-, Holter- vagy ABPM-eredményeit, ha rendelkezik ilyenekkel,

  • a közelmúltban készült releváns laboreredményeit,

  • egyéb, a panaszai szempontjából fontos orvosi dokumentumait,

  • rendszeresen szedett gyógyszereinek listáját, a gyógyszerek adagolásával együtt.

Ha otthon rendszeresen méri a vérnyomását vagy pulzusát, érdemes a feljegyzett értékeket vagy a vérnyomásnaplót is magával hoznia.

A rendszeresen szedett gyógyszereit a vizsgálat miatt ne hagyja el, kivéve, ha kezelőorvosa előzetesen ettől eltérő utasítást adott.

Mi történik a vizsgálat után?

A kardiológus a panaszok, az előzmények, a fizikális vizsgálat és a rendelkezésre álló leletek alapján megbeszéli a pácienssel a további teendőket.

Szükség esetén további vizsgálatot, gyógyszeres kezelés beállítását vagy módosítását, illetve kontrollvizsgálatot javasolhat.

Mi a Holter-EKG?

A Holter-EKG a szív elektromos működésének hosszabb időn keresztül történő vizsgálatára szolgál. A páciens egy kisméretű, hordozható készüléket visel, amely a mellkasra helyezett elektródák segítségével rögzíti a szív elektromos jeleit a mindennapi tevékenységek során.

Míg a nyugalmi EKG csak rövid időszakról ad információt, a Holter-EKG segítségével olyan időszakosan jelentkező eltérések is rögzíthetők lehetnek, amelyek egy rövid vizsgálat alatt nem feltétlenül jelentkeznek.

Mikor lehet szükség Holter-EKG-ra?

A vizsgálatot a kardiológus javasolhatja többek között:

  • visszatérő szívdobogásérzés,

  • szabálytalan szívverés érzése,

  • feltételezett vagy ismert szívritmuszavar,

  • visszatérő szédülés, ájulás vagy ájulásközeli rosszullét,

  • időszakosan jelentkező, szívritmussal összefüggésbe hozható panaszok esetén,

  • ismert szívritmuszavar vagy annak kezelése ellenőrzésére.

Hogyan történik a vizsgálat?

A készülék felhelyezésekor elektródákat rögzítenek a mellkas bőrére, amelyek a hordozható rögzítő készülékhez kapcsolódnak. A készüléket ezt követően a meghatározott ideig – általában 24 órán keresztül – kell viselni.

A mérés alatt a páciens lehetőség szerint a megszokott napi tevékenységeit végzi, így a szív működéséről a hétköznapi aktivitás során is információ nyerhető.

Mire figyeljen a készülék viselése alatt?

A készüléket és az elektródákat a mérés alatt nem szabad eltávolítani, illetve víz nem érheti őket, ezért a készülék viselése alatt zuhanyozni, fürdeni vagy úszni nem lehet.

A készülék viselésével, az esetlegesen jelentkező panaszok rögzítésével, valamint a mérés befejezésével és a készülék visszajuttatásával kapcsolatos pontos tudnivalókról a készülék felhelyezésekor az orvos illetve az asszisztens ad tájékoztatást.

Hogyan készüljön?

A vizsgálat nem igényel éhgyomri állapotot.

A készülék felhelyezéséhez a mellkas bőrének tisztának és száraznak kell lennie. A vizsgálat napján a mellkas területén lehetőleg ne használjon testápolót, olajat vagy más zsíros kozmetikumot, mert ezek ronthatják az elektródák tapadását.

A rendszeresen szedett gyógyszereit ne hagyja el a vizsgálat miatt, kivéve, ha kezelőorvosa ettől eltérően rendelkezett.

A vizsgálat után

A mérés során rögzített adatokat kiértékelik, az eredményt pedig a panaszok és az egyéb vizsgálati eredmények figyelembevételével értékelik.

Otthoni készülékfelhelyezés

Mozgásukban korlátozott pácienseink számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy a Holter-EKG készüléket otthonukban helyezzük fel. Így a készülék felhelyezéséhez nem szükséges személyesen felkeresniük rendelőnket.

Mi az ABPM?

Az ABPM (ambulatory blood pressure monitoring) a vérnyomás hosszabb időn keresztül történő, automatikus mérésére szolgáló vizsgálat. A páciens a karjára helyezett mandzsettát és egy kisméretű, hordozható készüléket visel, amely meghatározott időközönként, nappal és éjszaka is megméri és rögzíti a vérnyomását.

Az egyszeri rendelői vérnyomásméréssel szemben az ABPM segítségével képet kaphatunk arról, hogyan változik a vérnyomás a mindennapi tevékenységek és az alvás során.

Mikor lehet szükség ABPM-vizsgálatra?

A vizsgálatot a kardiológus javasolhatja többek között:

  • magas vérnyomás gyanúja esetén,

  • ingadozó vérnyomásértékek kivizsgálására,

  • ha az otthoni és a rendelőben mért vérnyomásértékek között jelentős eltérés tapasztalható,

  • ismert magas vérnyomás ellenőrzésére,

  • a vérnyomáscsökkentő kezelés hatásának megítélésére,

  • a nappali és éjszakai vérnyomás alakulásának vizsgálatára.

Hogyan történik a vizsgálat?

A páciens felkarjára vérnyomásmérő mandzsetta kerül, amely egy hordozható készülékhez kapcsolódik. A készüléket általában 24 órán keresztül kell viselni.

A mérés automatikusan, meghatározott időközönként történik. A páciens a vizsgálat alatt lehetőség szerint a megszokott napi tevékenységeit végzi, és éjszaka is viseli a készüléket.

Mire figyeljen a készülék viselése alatt?

Amikor a mandzsetta felfújódik és a mérés elkezdődik, lehetőség szerint tartsa a karját nyugalomban. A mozgás zavarhatja a mérést.

A készüléket és a mandzsettát a mérés ideje alatt ne távolítsa el, és óvja a készüléket a víztől.

A készülék viselésével, az esetlegesen jelentkező panaszok vagy tevékenységek rögzítésével, valamint a mérés befejezésével és a készülék visszajuttatásával kapcsolatos pontos tudnivalókról a készülék felhelyezésekor az orvos illetve az asszisztens ad tájékoztatást.

Hogyan készüljön?

A vizsgálat nem igényel éhgyomri állapotot.

Érdemes olyan ruházatban érkezni, amely alatt a felkarra helyezett mandzsetta kényelmesen elfér.

A rendszeresen szedett gyógyszereit ne hagyja el a vizsgálat miatt, kivéve, ha kezelőorvosa ettől eltérően rendelkezett.

A vizsgálat után

A mérési időszak során rögzített vérnyomásértékeket kiértékelik. Az eredmény segítségével a kezelőorvos átfogóbb képet kaphat a nappali és éjszakai vérnyomás alakulásáról, és ennek figyelembevételével határozhatja meg a további teendőket.

Otthoni készülékfelhelyezés

Mozgásukban korlátozott pácienseink számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy az ABPM-készüléket otthonukban helyezzük fel. Így a készülék felhelyezéséhez nem szükséges személyesen felkeresniük rendelőnket.

A szívultrahang (echokardiográfia) ultrahang segítségével ad képet a szív felépítéséről és működéséről. A vizsgálattal többek között megítélhető a szívüregek és a szívbillentyűk állapota, valamint a szív összehúzódásának működése.

A vizsgálat során a páciens szabaddá teszi a mellkasát, majd az orvos ultrahangfej segítségével különböző irányokból vizsgálja a szívet. A megfelelő képalkotás érdekében a mellkas bőrére ultrahangzselé kerül.

A vizsgálat nem jár sugárterheléssel, és általában nem igényel különösebb előkészületet vagy éhgyomri állapotot.

Egészségházunkban a szívultrahang kardiológiai szakorvosi vizsgálattal együtt érhető el.