Nőgyógyászat, terhesgondozás

A nőgyógyászati vizsgálat fontos része a nőgyógyászati panaszok kivizsgálásának, valamint a rendszeres szűrővizsgálatoknak.

Sokan – különösen az első alkalom előtt – nem tudják pontosan, mire számítsanak. Érdemes ezért előre áttekinteni, hogyan zajlik egy nőgyógyászati vizsgálat, szükséges-e valamilyen előkészület, és milyen vizsgálatokra kerülhet sor.

A vizsgálat menete nem mindenkinél azonos. Az orvos a panaszok, az életkor, a kórelőzmények és a vizsgálat célja alapján dönti el, milyen vizsgálatok indokoltak.

Hogyan készüljön a nőgyógyászati vizsgálatra?

Az általános nőgyógyászati vizsgálat különösebb előkészületet általában nem igényel. Néhány információt azonban érdemes előre átgondolni, illetve magával hozni, mert ezek segíthetik az orvost a panaszok pontosabb megítélésében.

Érdemes:

• magával hozni korábbi, releváns nőgyógyászati leleteit, citológiai, szövettani vagy ultrahangeredményeit;
• feljegyezni utolsó menstruációja első napját;
• átgondolni ciklusa hosszát, rendszerességét és az esetleges változásokat;
• felírni vagy magával hozni a rendszeresen szedett gyógyszerek és fogamzásgátló készítmények nevét;
• előre összegyűjteni panaszait és azokat a kérdéseket, amelyeket szeretne megbeszélni az orvossal;
• jelezni, ha terhesség lehetősége fennáll.

A vizsgálat előtt elegendő a megszokott intim higiénia. Hüvelyöblítésre vagy speciális intim tisztálkodásra nincs szükség, ezek egyes mintavételek eredményét is befolyásolhatják.

Ha méhnyakrákszűrés, citológiai vagy egyéb hüvelyi mintavétel is várható, a vizsgálatot megelőző 2 napban lehetőség szerint ne használjon hüvelyi krémet, kúpot, gyógyszert vagy síkosítót, kivéve, ha azt kezelőorvosa kifejezetten előírta.

Telt vagy üres húgyhólyaggal érkezzen?

Ez attól függ, hogy milyen vizsgálatra kerül sor.

Hüvelyi ultrahangvizsgálat előtt általában üres húgyhólyag szükséges, ezért a vizsgálat előtt nyugodtan elmehet mosdóba.

Ha hasi kismedencei ultrahangvizsgálat történik, telt húgyhólyagra lehet szükség. Ha ilyen vizsgálatra készül, az ehhez szükséges előkészületről előzetesen tájékoztatást kap.

Lehet menstruáció alatt nőgyógyászati vizsgálatra menni?

Igen. A menstruáció önmagában nem akadálya a nőgyógyászati vizsgálatnak, és hüvelyi ultrahang is végezhető menstruáció alatt.

Ha azonban a vizsgálat célja méhnyakrákszűrés vagy citológiai mintavétel, célszerű olyan időpontot választani, amikor nincs menstruációs vérzés, mert a vérzés befolyásolhatja a minta értékelhetőségét.

Ha panasza van – például szokatlan vagy erős vérzés, alhasi fájdalom vagy rendellenes hüvelyi folyás –, ne halassza el automatikusan a vizsgálatot a menstruáció miatt. Ilyen esetben éppen a panasz kivizsgálása lehet fontos.

Mi történik a nőgyógyászati vizsgálaton?

A vizsgálat általában beszélgetéssel kezdődik. Az orvos rákérdezhet a panaszokra, a menstruációs ciklusra, korábbi nőgyógyászati betegségekre és műtétekre, terhességekre, valamint a rendszeresen szedett gyógyszerekre és fogamzásgátlásra.

Ezt követően – a panaszoktól és a vizsgálat céljától függően – az alábbi vizsgálatok közül egy vagy több történhet.

Külső nőgyógyászati vizsgálat

Az orvos megtekinti a külső nemi szerveket, és ellenőrzi, látható-e gyulladás, irritáció, sérülés vagy egyéb eltérés.

Hüvelyi feltárás

A vizsgálathoz egy erre szolgáló eszközt, úgynevezett hüvelytükröt (spekulumot) vezetnek óvatosan a hüvelybe. Ennek segítségével az orvos áttekintheti a hüvely falát és a méhnyakat.

A vizsgálat során szükség esetén citológiai, HPV-, mikrobiológiai vagy egyéb mintavétel is történhet.

Tapintásos vizsgálat

Az orvos kesztyűben, általában egy vagy két ujját a hüvelybe helyezve, másik kezével pedig az alhasat tapintva vizsgálja a méhet és a kismedence területét.

A vizsgálat többek között a méh helyzetéről, nagyságáról, érzékenységéről, illetve egyes kismedencei eltérésekről adhat információt.

Hüvelyi ultrahangvizsgálat

A hüvelyi ultrahang során egy vékony ultrahangvizsgáló fejet vezetnek óvatosan a hüvelybe. Segítségével részletesebben vizsgálható többek között a méh, a méhnyálkahártya és a petefészkek, valamint a kismedence egyéb területei.

A vizsgálat általában néhány percig tart, és rendszerint üres húgyhólyaggal történik.

Méhnyakrákszűrés és citológiai mintavétel

A hüvelytükör felhelyezése után az orvos egy kis mintavevő kefével sejteket vesz a méhnyak felszínéről és a méhnyakcsatorna területéről. A levett minta laboratóriumi vizsgálatra kerül.

A mintavétel rövid ideig tart, közben enyhe kellemetlenség jelentkezhet.

Egyéb mintavételek

Panasz vagy fertőzés gyanúja esetén hüvelyi vagy méhnyaki váladékból további mintavételre is sor kerülhet. Ennek típusa mindig attól függ, hogy milyen eltérés vagy fertőzés tisztázása szükséges.

Fontos:

Nem minden vizsgálat történik meg minden nőgyógyászati vizit során. Az orvos a panaszok, a kórelőzmények, az életkor és a vizsgálat célja alapján dönti el, mely vizsgálatok szükségesek.

Ha a vizsgálat bármely része kellemetlen vagy fájdalmas, ezt nyugodtan jelezze az orvosnak.

A nőgyógyászati vizsgálat menete mindig az egyéni panaszokhoz és előzményekhez igazodik. Ha valamiben bizonytalan, a vizsgálat előtt bátran jelezze kezelőorvosának.

A méhnyakrákszűrés célja a méhnyak sejtjeiben kialakuló kóros elváltozások korai felismerése. A rendszeres szűrővizsgálat lehetőséget ad arra, hogy az eltérések még időben felismerhetők és szükség esetén tovább vizsgálhatók legyenek.

A citológiai mintavétel rövid nőgyógyászati vizsgálat keretében történik. A megfelelő időzítés és néhány egyszerű előkészület segíthet abban, hogy a levett minta jól értékelhető legyen.

Citológia és HPV-vizsgálat – mi a különbség?

A két vizsgálat nem ugyanaz. A citológiai vizsgálat a méhnyak sejtjeiben kialakult elváltozásokat vizsgálja, míg a HPV-vizsgálat a méhnyakrák kialakulásában szerepet játszó, magas kockázatú humán papillomavírus (HPV) típusok jelenlétét mutatja ki.

A vizsgálatok bizonyos esetekben egymást kiegészítve is alkalmazhatók.

Mikor érdemes méhnyakrákszűrésre időpontot foglalni?

A citológiai mintavételt lehetőség szerint a menstruációs ciklus középső szakaszára, általában a menstruációt követő 10–22. nap közötti időszakra érdemes időzíteni.

Menstruáció alatt a mintavétel nem javasolt. Lehetőség szerint a vérzést közvetlenül megelőző és követő néhány napot is érdemes elkerülni, mert a vérzés befolyásolhatja a minta értékelhetőségét.

Hogyan készüljön a méhnyakrákszűrésre?

A vizsgálat előtt:

• a mintavételt megelőző 24 órában lehetőség szerint kerülje a hüvelyi együttlétet;
• a vizsgálatot megelőző 2 napban lehetőség szerint ne használjon hüvelyi krémet, kúpot, gyógyszert vagy síkosítót, kivéve, ha azt kezelőorvosa előírta;
• hüvelyöblítésre vagy speciális intim tisztálkodásra nincs szükség, elegendő a megszokott intim higiénia.

Ha hüvelyi kezelés alatt áll, vagy fertőzésre utaló panasza van, ezt a vizsgálat előtt jelezze kezelőorvosának.

Akut fertőzés esetén a rutin citológiai mintavétel halasztására lehet szükség.

Ha azonban rendellenes vérzést, együttlét utáni vérzést, szokatlan hüvelyi folyást vagy más nőgyógyászati panaszt tapasztal, ne várjon a szűrés szempontjából optimális időpontra, hanem jelentkezzen nőgyógyászati vizsgálatra.

Hogyan történik a méhnyakrákszűrés?

A vizsgálat nőgyógyászati vizsgálóasztalon történik. Az orvos egy hüvelytükör (spekulum) segítségével óvatosan feltárja a hüvelyt, hogy a méhnyak jól láthatóvá váljon.

Ezt követően egy erre szolgáló kis mintavevő kefével sejteket vesz a méhnyak felszínéről és a méhnyakcsatorna területéről. A levett minta laboratóriumi feldolgozásra kerül.

A mintavétel rövid, általában csak néhány percet vesz igénybe.

Fájdalmas a mintavétel?

A citológiai mintavétel általában nem fájdalmas, de a hüvelytükör felhelyezése és a mintavétel rövid ideig kellemetlen lehet.

Ha a vizsgálat során fájdalmat vagy jelentős kellemetlenséget érez, ezt nyugodtan jelezze az orvosnak. Ha korábban nehéz vagy fájdalmas nőgyógyászati vizsgálata volt, ezt érdemes már a vizsgálat előtt elmondani.

Mire számíthat a mintavétel után?

A mintavételt követően enyhe pecsételő vérzés előfordulhat, amely általában rövid időn belül megszűnik. A vizsgálat után a megszokott napi tevékenység folytatható.

Ha a mintavételt követően erősebb vérzés, elhúzódó pecsételés, jelentős fájdalom vagy más szokatlan panasz jelentkezik, forduljon orvoshoz.

Mikor készül el az eredmény?

A citológiai minta laboratóriumi feldolgozást igényel, ezért az eredmény nem azonnal készül el. A lelet várható elkészülési idejéről és átvételének módjáról a vizsgálat során kap tájékoztatást.

Előfordulhat, hogy a levett minta nem értékelhető megfelelően, például nem tartalmaz elegendő sejtet. Ilyenkor ismételt mintavételre lehet szükség.

A nőgyógyászati magánrendelés leletei az EESZT rendszerbe felkerülnek.

Mit jelent, ha eltérés látható az eredményben?

Az eltérő citológiai eredmény nem jelenti automatikusan azt, hogy méhnyakrák áll fenn.

Az eltérés további ellenőrzést vagy vizsgálatot tehet szükségessé.

Az eredmény értékelésekor az orvos figyelembe veszi a citológiai leletet, az esetleges HPV-vizsgálat eredményét, a korábbi leleteket és az egyéni kórelőzményeket is.

Az eredménytől függően szükség lehet például:

• kontroll- vagy ismételt citológiai vizsgálatra;
• HPV-vizsgálatra;
• kolposzkópos vizsgálatra;
• szükség esetén további mintavételre vagy szövettani vizsgálatra.

A szükséges további lépéseket minden esetben a lelet és az egyéni körülmények alapján határozza meg a kezelőorvos.

A Pipelle mintavétel egy ambulánsan végezhető nőgyógyászati vizsgálat, amely során vékony, hajlékony eszközzel kis szövetmintát veszünk a méhnyálkahártyából (endometriumból).

A levett minta szövettani vizsgálatra kerül, amely segítséget nyújthat a méhnyálkahártya különböző elváltozásainak felismerésében és a további kezelés megtervezésében.

Mikor javasolt a Pipelle mintavétel?

A vizsgálat többek között az alábbi esetekben jöhet szóba:

• rendellenes méhvérzés,
• menopauza utáni vérzés,
• ultrahangvizsgálattal észlelt megvastagodott méhnyálkahártya,
• endometrium polip vagy hyperplasia gyanúja,
• hormonkezelés ellenőrzése,
• méhnyálkahártya-daganat vagy daganatmegelőző állapot kizárása.

A vizsgálat szükségességéről minden esetben a nőgyógyász szakorvos dönt.

Hogyan történik a vizsgálat?

A nőgyógyászati feltárást és a méhnyak fertőtlenítését követően egy vékony Pipelle eszközt vezetünk a méhüregbe, amellyel vákuum segítségével mintát veszünk a méhnyálkahártyából.

A mintavétel általában rövid ideig, körülbelül 1–2 percig tart, altatást nem igényel és ambulánsan elvégezhető.

A Pipelle biopszia minimálisan invazív mintavételi módszer, amely bizonyos esetekben a méhűri küret alternatívája lehet. Hogy elegendő-e önmagában ez a vizsgálat, azt a nőgyógyász a panaszok, az ultrahanglelet és a szövettani eredmény alapján dönti el.

Fájdalmas a Pipelle mintavétel?

A vizsgálat során menstruációs görcshöz hasonló, rövid ideig tartó kellemetlenség vagy fájdalom jelentkezhet. Ennek erőssége egyénenként eltérő.

Mire figyeljen a vizsgálat előtt?

Feltétlenül jelezze kezelőorvosának, ha:

• fennállhat terhesség,
• hüvelyi vagy kismedencei fertőzése van,
• véralvadásgátló vagy vérlemezke-gátló gyógyszert szed.

Rendszeresen szedett gyógyszerét saját döntése alapján ne hagyja el.

Mire számíthat a vizsgálat után?

A mintavételt követően enyhe alhasi görcs és kisebb vérzés vagy pecsételés előfordulhat. A legtöbb páciens rövid időn belül visszatérhet a megszokott napi tevékenységéhez.

Amíg vérzés vagy pecsételés jelentkezik, célszerű egészségügyi betétet használni tampon helyett.

Forduljon orvoshoz, ha erős vagy fokozódó vérzés, erős vagy nem múló alhasi fájdalom, láz, illetve kellemetlen szagú hüvelyi folyás jelentkezik.

Miért fontos a szövettani vizsgálat?

A méhnyálkahártyából vett szövetminta vizsgálata segíthet a jó- és rosszindulatú elváltozások, valamint a daganatmegelőző állapotok felismerésében, és fontos információt adhat a további kezelés megtervezéséhez.

A méhen belüli fogamzásgátló eszköz, közismert nevén spirál, hosszú távú fogamzásgátlási lehetőség. Többféle eszköz létezik, ezért annak kiválasztása minden esetben egyéni mérlegelést és nőgyógyászati konzultációt igényel.

Egészségházunkban a spirált nem biztosítjuk, azt a páciens hozza magával. A megfelelő eszköz kiválasztásáról és beszerzéséről ezért kérjük, előzetesen egyeztessen nőgyógyászával.

Hogyan készüljön a spirál felhelyezésére?

A felhelyezés előtt nőgyógyászati vizsgálat szükséges. Az orvos ellenőrzi, hogy az eszköz felhelyezésének nincs-e akadálya, és megbeszéli Önnel a beavatkozással kapcsolatos tudnivalókat.

A vizsgálat előtt mindenképpen jelezze, ha:

• fennállhat terhesség;
• rendellenes vagy tisztázatlan eredetű hüvelyi vérzést tapasztal;
• alhasi fájdalma, láza vagy fertőzésre utaló hüvelyi folyása van;
• korábban kismedencei fertőzése vagy nőgyógyászati műtéte volt;
• rendszeresen gyógyszert szed, különösen, ha az a véralvadást befolyásolja.

A spirál felhelyezése nem feltétlenül kötődik a menstruáció időpontjához. A megfelelő időzítésről az orvos az egyéni körülmények alapján ad tájékoztatást.

Ha tart a beavatkozás során jelentkező fájdalomtól, ezt érdemes előre jeleznie kezelőorvosának, akivel a fájdalomcsillapítás lehetőségeit is megbeszélheti.

Hogyan történik a spirál felhelyezése?

A beavatkozás nőgyógyászati vizsgálóasztalon történik.

Az orvos hüvelytükör (spekulum) segítségével láthatóvá teszi a méhnyakat, majd az erre szolgáló vékony eszköz segítségével a spirált a méh üregébe helyezi.

A felhelyezés általában néhány percig tart. A beavatkozás során menstruációs görcshöz hasonló kellemetlenség vagy fájdalom jelentkezhet, amelynek erőssége egyénenként eltérő.

A spirálhoz vékony jelzőszálak kapcsolódnak, amelyek a méhnyakon keresztül a hüvely felső részébe érnek. Ezek később lehetővé teszik az eszköz helyzetének ellenőrzését és eltávolítását.

Mire számíthat a felhelyezés után?

A felhelyezést követően néhány napig jelentkezhet:

• menstruációs görcshöz hasonló alhasi fájdalom;
• enyhe vérzés vagy pecsételés.

A vérzés és a menstruáció későbbi változása, valamint az, hogy az eszköz mikortól biztosít megfelelő fogamzásgátló hatást, a felhelyezett spirál típusától is függ. Erről kezelőorvosa a konkrét eszköz ismeretében ad tájékoztatást.

Mikor forduljon orvoshoz?

Keresse fel kezelőorvosát, ha a felhelyezést követően:

• erős vagy fokozódó alhasi fájdalom jelentkezik;
• láza van;
• szokatlan vagy kellemetlen szagú hüvelyi folyást tapasztal;
• nagyon erős vérzés jelentkezik;
• felmerül a terhesség lehetősége;
• nem érzi a spirál jelzőszálait, vagy azok helyzetét megváltozottnak érzi.

Ha a jelzőszálakat nem érzi, az eszköz helyzetének ellenőrzéséig használjon más fogamzásgátló módszert, és kérjen nőgyógyászati vizsgálatot.

Szükséges kontrollvizsgálat?

A spirál felhelyezését követő kontroll szükségességéről és időpontjáról kezelőorvosa ad tájékoztatást.

Ha időközben fájdalom, rendellenes vérzés, szokatlan folyás vagy más panasz jelentkezik, ne várjon a tervezett kontrollig, hanem forduljon nőgyógyászhoz.

Hogyan történik a spirál eltávolítása?

A spirál eltávolítását nőgyógyász végzi. A beavatkozás általában rövid: az orvos a spirál jelzőszálainak segítségével óvatosan eltávolítja az eszközt a méhből.

Az eltávolítást követően a fogamzóképesség gyorsan visszatérhet.

Ha nem tervez terhességet és az eltávolítással egyidejűleg nem történik új fogamzásgátló eszköz felhelyezése, már az eltávolítást megelőző 7 napban gondoskodni kell más fogamzásgátló módszerről. Ennek módját előzetesen beszélje meg kezelőorvosával.