Pulmonológia (Tüdőgyógyászat)
A pulmonológia, vagy tüdőgyógyászat a légzőrendszer betegségeinek kivizsgálásával, kezelésével és gondozásával foglalkozó orvosi szakterület. A légzőszervi betegségek különböző panaszokat okozhatnak, többek között tartós köhögést, nehézlégzést, fulladást vagy a fizikai terhelhetőség csökkenését.
Milyen panaszokkal érdemes tüdőgyógyászhoz fordulni?
Pulmonológiai kivizsgálás indokolt lehet többek között:
tartós vagy visszatérő köhögés,
nehézlégzés, fulladás,
sípoló légzés,
mellkasi szorító érzés,
csökkent fizikai terhelhetőség,
visszatérő vagy elhúzódó légúti panaszok,
ismert asztma vagy COPD ellenőrzése esetén,
allergiás eredetű légúti panaszok esetén,
dohányzás mellett jelentkező légzőszervi panaszok esetén.
Asztma és COPD
Az asztma és a COPD a légutakat érintő krónikus betegségek. Tüneteik között köhögés, nehézlégzés, sípoló légzés és csökkent terhelhetőség is előfordulhat.
Ismert asztma vagy COPD esetén a rendszeres szakorvosi ellenőrzés lehetőséget ad az állapot és a kezelés eredményességének felülvizsgálatára, valamint szükség esetén a terápia módosítására.
A légúti betegségek kivizsgálásának részeként rendelésünkön légzésfunkciós vizsgálat, szükség esetén gyógyszeres hörgőtágítást követő légzésfunkciós vizsgálat is elérhető.
Allergiás panaszok kivizsgálása
Az allergiás eredetű panaszok hátterének vizsgálatára rendelésünkön Prick-teszt is elérhető. A vizsgálat során a bőr reakciója alapján vizsgálható az egyes allergénekkel szembeni érzékenység.
A vizsgálat szükségességéről és az eredmény értékeléséről a szakorvos a panaszok és az előzmények figyelembevételével dönt.
Tüdődaganattal kapcsolatos leletek szakorvosi értékelése
Tüdődaganat diagnózisa vagy kezelése kapcsán számos vizsgálati eredmény, lelet és orvosi dokumentum készülhet, amelyek értelmezése a páciens számára nehéz lehet.
Pulmonológiai szakrendelésünkön lehetőség van a rendelkezésre álló, tüdődaganattal és annak kezelésével kapcsolatos leletek szakorvosi áttekintésére és közérthető magyarázatára. A konzultáció segíthet a leletekben szereplő információk, valamint a korábban meghatározott kezeléssel kapcsolatos orvosi információk jobb megértésében.
Ez a konzultáció nem helyettesíti az onkológiai kezelést és az azt végző szakorvosi team ellátását.
A pulmonológiai vizsgálat
A szakorvos részletesen áttekinti a jelenlegi panaszokat, azok kialakulását és időtartamát, a korábbi légzőszervi betegségeket, valamint az alkalmazott kezeléseket és a rendszeresen szedett gyógyszereket.
A vizsgálat és a rendelkezésre álló eredmények alapján a pulmonológus megbeszéli a pácienssel a további teendőket. Szükség esetén további diagnosztikai vizsgálatot, kezelést vagy kontrollvizsgálatot javasolhat.
A vizsgálatokról bővebben a lap alján taláható tájékoztatókban olvashat.
Szakorvosunk
Hétfő: 15.00 - 17.00
A pulmonológiai, vagy tüdőgyógyászati vizsgálat célja a légzőszervi panaszok hátterének kivizsgálása, az ismert tüdőbetegségek ellenőrzése, valamint a szükséges kezelés és további vizsgálatok meghatározása.
Mi történik a pulmonológiai vizsgálaton?
A vizsgálat elején a szakorvos részletesen áttekinti a jelenlegi panaszokat és a fontosabb előzményeket. Ennek során többek között szóba kerülhet:
a köhögés, nehézlégzés, fulladás vagy egyéb légúti panaszok kezdete és jellege,
a panaszok időbeli változása és esetleges kiváltó tényezői,
korábbi légzőszervi betegségek, fertőzések,
ismert asztma, COPD vagy allergia,
dohányzás, illetve korábbi dohányzás,
korábbi tüdőgyógyászati kezelések,
rendszeresen alkalmazott gyógyszerek és inhalációs készítmények,
egyéb betegségek és rendszeresen szedett gyógyszerek.
A szakorvos ezt követően fizikális vizsgálatot végez, amelynek része lehet többek között a mellkas és a légzés vizsgálata, valamint a tüdő meghallgatása.
A panaszok, az előzmények, a fizikális vizsgálat és a rendelkezésre álló korábbi eredmények alapján a pulmonológus dönti el, szükség van-e további vizsgálatokra.
Hogyan készüljön a vizsgálatra?
A pulmonológiai szakorvosi vizsgálat önmagában általában nem igényel éhgyomri állapotot vagy különleges előkészületet.
Kérjük, lehetőség szerint hozza magával:
korábbi pulmonológiai leleteit,
korábbi mellkasröntgen-, CT- vagy egyéb képalkotó vizsgálatának leletét, illetve – ha rendelkezésére áll – a vizsgálati képanyagot is,
korábbi légzésfunkciós vizsgálatainak eredményeit,
kórházi zárójelentéseit, ha azok a jelenlegi panasz szempontjából lényegesek,
rendszeresen szedett gyógyszereinek listáját,
az alkalmazott inhalációs készítményeit.
Ha korábban allergiavizsgálat történt, annak eredményét is érdemes magával hoznia.
Mi történik a vizsgálat után?
A szakorvos a vizsgálat eredménye alapján megbeszéli Önnel a további teendőket. Szükség esetén további vizsgálatot, gyógyszeres kezelést, a meglévő terápia módosítását vagy kontrollvizsgálatot javasolhat.
Amennyiben légzésfunkciós vizsgálatra vagy Prick-tesztre is szükség van, ezek előkészületeiről külön tájékoztatást adunk.
A légzésfunkciós vizsgálat a tüdő működéséről és a légutak állapotáról ad információt. A vizsgálat segítséget nyújthat többek között az asztma és a COPD kivizsgálásában, valamint ismert légúti betegség esetén az állapot és a kezelés eredményességének ellenőrzésében.
Hogyan történik a légzésfunkciós vizsgálat?
A vizsgálat során a páciens egy készülékhez csatlakoztatott csutorán keresztül lélegzik. A vizsgálatot végző szakember utasításainak megfelelően különböző légzési manővereket kell végezni, például mély belégzést követően gyorsan és erőteljesen kifújni a levegőt.
A pontos eredmény érdekében egy-egy mérést több alkalommal is meg kell ismételni.
A vizsgálat fájdalommal nem jár, ugyanakkor az erőteljes légzési manőverek rövid ideig fárasztóak lehetnek, és átmeneti köhögést vagy szédülést válthatnak ki.
Légzésfunkciós vizsgálat gyógyszeres hörgőtágítással
Bizonyos esetekben az első légzésfunkciós mérést követően hörgőtágító gyógyszer alkalmazására kerül sor. A gyógyszer hatásának kialakulása után a mérést megismétlik.
A két mérés eredményének összehasonlítása segítséget nyújt annak megítélésében, hogy a légutak szűkülete hogyan változik hörgőtágító gyógyszer hatására.
A hörgőtágító vizsgálat szükségességéről a szakorvos dönt.
Hogyan készüljön a vizsgálatra?
A vizsgálat nem igényel éhgyomri állapotot, azonban a vizsgálat előtti 1 órában kérjük, ne dohányozzon és ne fogyasszon nehéz ételt.
A vizsgálat napján kerülje a nagyobb fizikai megterhelést, és lehetőség szerint olyan ruházatban érkezzen, amely nem akadályozza a szabad légzést.
Ha rendszeresen használ inhalációs készítményt, kérjük, hozza magával a vizsgálatra.
A salbutamol és más hörgőtágító gyógyszerek alkalmazását a vizsgálat elvégzéséig szüneteltetni szükséges, a pulmonológus által adott utasításnak megfelelően.
Mi történik a vizsgálat után?
A vizsgálat eredményét a szakorvos a panaszokkal, az előzményekkel és az egyéb rendelkezésre álló leletekkel együtt értékeli.
Az eredmények alapján szükség esetén további vizsgálatot, kezelést, a meglévő terápia módosítását vagy kontrollvizsgálatot javasolhat.
A Prick-teszt egy bőrön végzett allergiavizsgálat, amely segítséget nyújthat annak megítélésében, hogy fennáll-e érzékenység a vizsgált allergénekkel szemben. Az eredményt minden esetben a panaszokkal és a kórelőzménnyel együtt kell értékelni.
Hogyan történik a vizsgálat?
A vizsgálat során általában az alkar bőrére kis mennyiségben különböző allergénoldatokat helyeznek, majd a bőr felszínét az oldatok helyén egy erre szolgáló eszközzel enyhén megsértik.
A vizsgálat során kontrolloldatokat is alkalmaznak, amelyek segítik az eredmény megfelelő értékelését.
A bőrreakciót meghatározott várakozási idő után ellenőrzik. Érzékenység esetén az adott allergén helyén kisebb duzzanat, bőrpír és viszketés jelentkezhet.
A vizsgálat eredményét a szakorvos a tünetek és az előzmények figyelembevételével értékeli. A pozitív bőrreakció önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott allergén okozza a páciens panaszait.
Hogyan készüljön a Prick-tesztre?
A vizsgálat nem igényel éhgyomri állapotot.
Bizonyos gyógyszerek – különösen egyes allergiaellenes, antihisztamin-tartalmú készítmények – befolyásolhatják a bőr reakcióját és ezáltal a vizsgálat eredményét.
Rendszeresen szedett gyógyszerét a vizsgálat miatt ne hagyja el önállóan. Ha valamely gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban a Prick-teszt előtt külön teendő szükséges, erről kérjük, előzetesen egyeztessen a rendelővel.
A vizsgálat előtt jelezze, milyen gyógyszereket szed rendszeresen, illetve milyen allergiaellenes készítményeket használ.
Mi történik a vizsgálat után?
A vizsgálati helyen kialakult bőrpír, duzzanat vagy viszketés általában rövid időn belül csökken.
A szakorvos az eredményt a panaszokkal és az előzményekkel együtt értékeli, és ennek alapján beszéli meg a további teendőket, illetve szükség esetén a kezelési lehetőségeket.
Tüdődaganat kivizsgálása és kezelése során számos lelet, képalkotó vizsgálati eredmény, szövettani eredmény és orvosi dokumentum készülhet. Ezek tartalma és az alkalmazott kezelésekkel kapcsolatos információk sokszor nehezen értelmezhetők a páciens és hozzátartozói számára.
Pulmonológiai szakrendelésünkön lehetőség van a rendelkezésre álló, tüdődaganattal és annak kezelésével kapcsolatos leletek szakorvosi áttekintésére és közérthető magyarázatára.
Mi történik a konzultáción?
A szakorvos áttekinti a rendelkezésre álló dokumentációt, és a pácienssel megbeszéli az abban szereplő fontosabb információkat.
A konzultáció során lehetőség nyílik arra, hogy a páciens kérdéseket tegyen fel a leletekkel, az eddigi kivizsgálással és a kezeléssel kapcsolatos orvosi információkkal kapcsolatban.
Mit érdemes magával hozni?
Kérjük, lehetőség szerint hozza magával a rendelkezésére álló, jelenlegi betegségével kapcsolatos dokumentációt, különösen:
korábbi pulmonológiai és onkológiai leleteit,
mellkasröntgen-, CT-, PET-CT- vagy egyéb képalkotó vizsgálatok leleteit és – ha rendelkezésére áll – a képanyagot,
szövettani és egyéb patológiai eredményeket,
kórházi zárójelentéseket,
onkoteam vagy más szakorvosi konzílium dokumentációját, ha készült ilyen,
az eddigi kezelésekkel kapcsolatos dokumentumokat,
rendszeresen szedett gyógyszereinek listáját.
Minél teljesebb dokumentáció áll rendelkezésre, annál pontosabban helyezhetők összefüggésbe az egyes leletek és a korábbi vizsgálatok eredményei.
Fontos tudnivaló
A konzultáció célja a rendelkezésre álló leletek és a tüdődaganat kezelésével kapcsolatos orvosi információk értelmezésének segítése.
A konzultáció nem helyettesíti az onkológiai ellátást, az onkoteam döntését vagy a kezelést végző szakorvosokkal történő egyeztetést.